Steve Hsu fizikus egy új tanulmányban a kvantummező-elmélet egyik alapvető kérdését vizsgálta, és elismeri, hogy a kutatás központi ötletét a GPT-5 mesterséges intelligencia-modelltől szerezte. Hsu több különböző nyelvi modellt – köztük a Gemini 2.5-Pro, Qwen-Max, DeepSeek V3.1 és Grok-4 – is bevetett, és úgynevezett “Generate-Verify” (generálás-ellenőrzés) protokollt alkalmazott, amely során az egyik MI javaslatot tesz, a másik pedig ellenőrzi azt, így csökkentve a tévedések esélyét.
Bár az MI-k képesek gyors ötletgenerálásra és bonyolult problémák gyors megoldására, Hsu szerint továbbra is szükséges az emberi szakértelem, különösen a hibák felismerése és a tudományos következtetések helyességének ellenőrzése miatt. Az MI-t “briliáns, de megbízhatatlan zseniként” írja le, amely jelentős áttöréseket tud elérni, de a felügyelet nélküli használata veszélyes lehet.
A tudományos kutatás jövőjét Hsu a mesterséges intelligencia és az emberi kutatók szoros együttműködésében látja. Az OpenAI célja például, hogy 2028-ra teljesen autonóm kutató MI-t hozzon létre, amely képes új hipotéziseket megfogalmazni, eredményeket ellenőrizni és akár komplett tudományos publikációkat is készíteni. Az ilyen rendszerek a tudomány mellett számos területen – például az orvostudományban – is gyorsíthatják az innovációt, miközben továbbra is fontos az emberi ellenőrzés.