Kínai MI-képzés Kenyában: WhatsApp-csoportok váltják fel a munkaszerződést

• Kínai mesterséges intelligencia cégek informális WhatsApp-csoportokon keresztül toborozzák kenyai fiatalokat adatcímkézésre[^1].
• A munkakörülmények rendkívül bizonytalanok, szerződés vagy szociális védelem nélkül, és extrém teljesítménykényszer jellemző[^1].
• A fizetés alacsony, a munkaterhelés óriási, miközben a kenyai fiatalkorú munkanélküliség 67%[^1].
• A kenyai kormány próbál szabályozni, de a jelenlegi törvények nem nyújtanak védelmet a digitális dolgozóknak[^1].

A kínai mesterséges intelligencia vállalatok egyre nagyobb számban alkalmaznak kenyai fiatalokat hatalmas videóadatok címkézésére, ám a munka informális WhatsApp-csoportokon zajlik, bármiféle szerződés vagy szociális védelem nélkül. A fiatalokat az extrém magas munkanélküliségi ráta is kényszeríti az ilyen feltételek elfogadására, miközben a kormány jogi védelmet próbál kialakítani, egyelőre kevés eredménnyel.

Kínai MI-cégek informális toborzása Kenyában

A kínai mesterséges intelligencia cégek egyre inkább kenyai fiatalokat toboroznak videóadatok címkézésére, ám a munkafolyamatok nem a megszokott formális szerződéseken keresztül zajlanak. Ehelyett az egész folyamat WhatsApp-csoportokon, Google Forms kérdőíveken és az M-Pesa mobilfizetési szolgáltatáson keresztül történik. A dolgozók többsége semmilyen szerződéssel vagy szociális védelmi rendszerrel nem rendelkezik, sőt gyakran még az ügyfelek nevét sem ismerik, csak közvetítőkkel érintkeznek[^1].

Miért éppen Kenya?

A kenyai fiatalok 67%-os munkanélküliségi rátája (2025 júliusában) komoly hajtóerő az ilyen, akár kizsákmányoló feltételek elfogadására. A munkavállalók – többségében egyetemisták vagy friss diplomások – számára ez gyakran az egyetlen lehetőség a megélhetésre[^1].

A WhatsApp mint digitális gyár

A WhatsApp-csoportokban szervezett munka digitális gyárként működik: naponta teljesítménylistákat és rangsorokat tesznek közzé, hogy fenntartsák az extrém nyomást. A jelentkezőknek akár 20 000 videót kell napi szinten, 90%-os pontossággal címkézniük a “szimulációs fázisban” – aki ezt nem teljesíti, az egész csapat elveszítheti a munkát. A normál munkaidőben ez a szám akár 26 000-re is emelkedhet személyenként. Egyes dolgozók a munkát “zombi-üzemmódnak” nevezik, amely szükséges a hatalmas adatmennyiség feldolgozásához[^1].

„A WhatsApp-csoportok digitális gyárként működnek, ahol napi teljesítménylisták tartják fenn a nyomást.”

Átláthatatlan láncok, növekvő aggodalom

Payal Arora, az Utrechti Egyetem professzora kiemeli, hogy ezek a „árnyék-ellátási láncok” nagymértékben megnehezítik a felelősségre vonhatóságot. Míg az amerikai cégek inkább formális outsourcerekkel dolgoznak, a kínai cégek jórészt láthatatlanul működnek. Joan Kinyua, a Data Labelers Association képviselője digitális gyarmatosításnak nevezi a rendszert[^1].

Amerikai cégek és a múltbéli botrányok

Az amerikai technológiai óriások (például Meta, Google, OpenAI) korábban már kritikákat kaptak kenyai kiszervezési gyakorlataik miatt. Ezek a vállalatok formális partnerekkel, például a Sama vagy a CloudFactory cégekkel dolgoztak együtt, de ez is számos tüntetést és bírósági pert váltott ki, elsősorban az alacsony bérek, a pszichés terhelés és a mérgező munkakultúra miatt[^1].

Összefoglaló: Digitális gyarmatosítás és jogi védtelenség

A kínai mesterséges intelligencia cégek kenyai jelenléte új szintre emelte a digitális munkaerő-kizsákmányolás problémáját: szerződés és jogi védelem nélküli, extrém munkakörülmények között dolgoznak fiatalok, miközben a felelősségre vonás szinte lehetetlen. A kormányzati szabályozási próbálkozások ellenére a helyzet változása egyelőre nem látható.

Forrás:

[^1]: THE DECODER (2025-12-08). “Chinas KI-Training in Kenia: WhatsApp-Gruppen ersetzen den Arbeitsvertrag”. Közzétéve [2025. 12. 08. 11:35:28 +0000].