Matthew Elliott nevű felperes Connecticut államban olyan bírósági beadványokat nyújtott be, amelyekben rejtett utasításokat helyezett el az MI-rendszerek számára. A cél az volt, hogy a lehetséges automatizált ellenőrzés az ő javára döntsön, ezért a bíróság most szankciókkal sújtotta a felperest.[^1]
Elliott a bírósági dokumentumokban úgynevezett prompt injection technikát alkalmazott: a szöveg 3 pontos méretben és fehér betűkkel, fehér háttéren jelent meg, így az emberek számára láthatatlan volt, de az MI-rendszerek számára jól olvasható maradt.[^1] Ezek az utasítások arra szólították fel az MI-t, hogy az ítéletet Elliott javára módosítsa, és egy korábbi elutasítást hibának tekintsen.
A rejtett szövegre azután derült fény, hogy a bíróság feltűnően sok üres helyet vett észre a beadványban. Alaposabb vizsgálat során megtalálták az alig látható, manipulációra szánt szöveget.[^1]
Walter Spader Jr. bíró elrendelte Elliott meghallgatását, és figyelmeztette, hogy bírósági dokumentumokban nem lehet elrejteni szöveget. A bíró egy 14 oldalas határozatban hangsúlyozta: bár az MI-technológiák alkalmazását támogatja a bírósági előkészítés során – különösen azoknak, akik ügyvéd nélkül járnak el –, az ilyen típusú rejtett utasítások etikátlan visszaélésnek számítanak.[^1]
„Az ilyen rejtett utasítás lényegében titkos kommunikáció a döntéshozók vagy az általuk használt eszközök felé.” – írta Spader bíró.
A bíró azt is kiemelte, hogy a connecticuti bíróságok jelenleg nem használnak MI-alapú rendszereket a beadványok elbírálására, tehát a manipuláció nem befolyásolta a döntést. Azonban már a próbálkozás is problémás.
Büntetésként Elliott elvesztette az elektronikus dokumentum-benyújtás jogát. Mostantól csak személyesen, papíralapon adhat be bírósági iratokat.[^1] Elliott szerint az intézkedés igazságtalan, és megjegyezte: a papíralapú dokumentumokat is lehet trükkösen szerkeszteni.
Hasonló esetre Brazíliában is sor került, ahol két ügyvéd próbált meg MI-rendszert befolyásolni rejtett szövegekkel. Ott a bírósági rendszer automatikusan felismerte és blokkolta a manipulációt.[^1]
Nem csak a bíróságokat érinti ez a jelenség: a tudományos életben is előfordult már, hogy szerzők rejtett utasításokkal próbálták MI-alapú értékelő rendszereket befolyásolni a saját javukra.[^1]
Az MI térnyerése az igazságszolgáltatásban új lehetőségeket, de új veszélyeket is jelent. Egy friss kutatás szerint az ügyvédi képviselet nélküli perek száma az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt a generatív MI-eszközök elterjedése óta, 2025-ben például közel kétszer annyi ilyen per indult, mint a MI-boom előtt.[^1] A mostani eset azt mutatja: nemcsak az MI segítheti a beadványok készítését, de maga az MI is célpontjává válhat különböző manipulációs kísérleteknek.
Az Elliott-ügy rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia használata a jogi területen új típusú visszaélések lehetőségét is felveti. A bírósági reakció egyértelmű: az etikus MI-használat támogatott, de a manipuláció súlyos következményekkel jár. A jövőben várhatóan szigorúbb szabályozás és technológiai védelem jelenik meg ezen a területen.
[^1]: Redaktion THE DECODER (2026. 08. 15). “US-Kläger versteckt manipulative KI-Befehle in Gerichtsdokumenten und wird vom Richter abgestraft”. THE DECODER. Közzétéve [2026. 08. 15.].