Az OpenAI a beszámolók szerint olyan árazási modellel kísérletezik, amely a mesterséges intelligencia tényleges teljesítményéhez köti a fizetést. A konstrukció különösen az ügyfélszolgálati automatizálásban lehet fontos: az ügyfél akkor fizetne, ha az MI egy feladatot emberi beavatkozás nélkül lezár.[^1]
A The Information értesülése szerint az OpenAI az elmúlt hónapokban egyes nagyvállalati ügyfelek számára elérhetővé tette, hogy kizárólag a sikeresen befejezett feladatok után fizessenek. Példaként az ügyfélszolgálati megkeresések feldolgozása szerepel: a díjfizetés feltétele az lehet, hogy az MI a kérést ténylegesen megoldja.[^1]
A kezdeményezés nem volt nyilvános, és az OpenAI szóvivője nem kommentálta az értesülést.[^1] Ezért a modell pontos szerződési feltételei, a siker meghatározása és az érintett ügyfelek köre egyelőre nem ismert.
A vállalati szoftverek piacán az MI-rendszerek üzemeltetése költséges, miközben a szolgáltatók számára az MI-funkciók eddig nem feltétlenül gyorsították fel a bevételek növekedését. Az ügyfelek informatikai költségkereteit emellett több, egymással versengő eszköz is terheli, ezért vonzóbbá válhatnak a használathoz vagy a kimutatható eredményhez kötött díjak.[^1]
Az eredményalapú konstrukcióban a szolgáltató nagyobb részt vállal a kockázatból: ha a rendszer nem oldja meg a kijelölt feladatot, elvileg nem keletkezik fizetési kötelezettség. Az ügyfél számára ez kiszámíthatóbb megtérülést ígérhet, a szolgáltatónak viszont megbízhatóan mérnie kell a teljesítményt.
A Salesforce az Agentforce esetében már több fizetési módot kínál, beleértve az egyedileg kialkudott, bevételnövekedéshez vagy költségcsökkenéshez igazodó szerződéseket is.[^1]
„Az ügyfelek különböző módokon szeretnének vásárolni és árazni.” – Marc Benioff, a Salesforce vezérigazgatója.[^1]
Marc Benioff szerint a szolgáltató nem csupán a lezárt hívások darabszámához kötné a díjat, hanem ahhoz az értékhez is, amelyet az automatizálás a bevétel növelésével vagy a költségek csökkentésével teremt.[^1]
A beszámoló alapján a Sierra és a Fin is csak az emberi közreműködés nélkül elvégzett feladatok után számláz. A programozási asszisztenst fejlesztő Cognition pedig vállalati ügyfeleinek akár 10 millió dollárnyi jóváírást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a szoftver eredménye nem érné el a kifizetett összeg értékét.[^1]
Az Adobe szintén jelezte, hogy a CX Enterprise MI-csomagjának egyes elemeinél a létrehozott üzleti értékhez, például a lezárt hirdetési kampányok számához igazíthatja az elszámolást. Az előfizetéses és használatalapú díjazás ugyanakkor más termékeknél megmarad.[^1]
Az eredményalapú árazás legnehezebb eleme annak eldöntése, hogy egy megtakarítás, értékesítés vagy ügyintézési siker valóban az MI-rendszernek tulajdonítható-e. Egy üzleti eredményre ugyanis a termék módosítása, egy marketingkampány, a szezonalitás és az ügyfél saját működése is hatással lehet.[^2]
A Stripe útmutatója ezért előzetesen rögzített mérési módszereket, egyértelmű sikerfeltételeket és átlátható hozzárendelési szabályokat javasol. Ezek hiányában az ügyfelek vitathatják, hogy a szolgáltató technológiája okozta az elszámolás alapjául szolgáló eredményt.[^2]
Az OpenAI feltételezett kísérlete azt jelzi, hogy a vállalati MI-szolgáltatások árazása fokozatosan eltávolodhat az egységes, fix előfizetési díjaktól. Az eredményalapú modell kedvezőbb kockázatmegosztást ígérhet az ügyfeleknek, széles körű elterjedéséhez azonban a szolgáltatóknak és a megrendelőknek közösen elfogadott, ellenőrizhető teljesítménymutatókat kell kialakítaniuk.[^1][^2]
[^1]: THE DECODER (2026. 08. 31.). „OpenAI experimentiert offenbar mit Bezahlung nur bei erfolgreicher KI-Arbeit”. THE DECODER. Közzétéve [2026. 08. 31. 11:57:14 +00:00].
[^2]: Stripe. „Outcome-based pricing”. Stripe. Közzétéve [2026. 08. 31.].