Argentína déli, patagóniai régiója a nagy méretű, akár gigawattos mesterségesintelligencia-adatközpontok lehetséges célterületévé válhat. A térség vonzerejét a hűvös klíma, a vízenergia, a szélenergia, a Vaca Muerta-formációból származó palagáz, valamint a nagy kiterjedésű, beépítetlen földterületek adják.[^1][^2]
A hűvösebb időjárás különösen fontos az adatközpontok számára, mert a nagy számítási kapacitást biztosító szerverek hűtése jelentős energiaigénnyel jár. A helyben elérhető energiatermelési lehetőségek ezért versenyelőnyt jelenthetnek azoknak a technológiai vállalatoknak, amelyek az MI-rendszerek működtetéséhez szükséges infrastruktúrát bővítenék.[^2]
Az argentin áramszolgáltató Pampa Energía Neuquén tartományban, Loma de la Lata erőműve mellett vizsgál egy legfeljebb 500 megawattos adatközpont-fejlesztést. A vállalat befektetőket keres, és az első szerződések megkötését 2026 végére várja.[^1][^2]
A lehetséges ügyfelek a Reuters információi szerint kezdetben 20–40 megawattos kapacitással indítanának. Ez fokozatos kiépítést jelentene, amely csak később érhetné el a teljes, 500 megawattos méretet.[^2]
A teljes kapacitás kiszolgálásához szükséges villamoshálózati infrastruktúra önmagában mintegy 900 millió dollárba kerülhet.[^1]
Ez az összeg jelzi, hogy az adatközpontok esetében nem elegendő a kedvező energiatermelési környezet: a nagyfeszültségű hálózat, az átviteli kapacitás és a megbízható csatlakozás kiépítése is alapvető feltétel.[^1][^2]
A lengyel Green Capital Chubut tartományban kezdené meg egy adatközpont-projekt fejlesztését. A vállalat első ütemben 300 megawattos létesítményt tervez, hosszabb távon azonban 3000 megawattos kapacitást tűzött ki célul.[^1]
Ha a teljes fejlesztés megvalósulna, a projekt a világ legnagyobb adatközponti beruházásai közé tartozhatna. A tervezett méret ugyanakkor az energiaellátás, a hálózati fejlesztések és a nemzetközi adatkapcsolatok terén is rendkívüli léptékű beruházásokat igényelne.[^1][^2]
A OpenAI már 2025 októberében bejelentett egy, a Sur Energy vállalattal közös argentin projektet. A megállapodást azonban a beszámoló szerint még nem írták alá, ezért a beruházás részletei és ütemezése továbbra is bizonytalanok.[^1]
Argentínában egyelőre nem tapasztalható az Egyesült Államokban több helyen megjelent, szerverfarmokkal szembeni erős lakossági ellenállás. Ennek egyik oka, hogy az országban még kevés nagyléptékű adatközpont működik.[^1][^2]
A helyzet azonban változhat. A Pampa Energía a tervek szerint olyan területen építkezne Loma de la Lata közelében, ahol őslakos mapucse családok élnek. A közösség korábban többször is konfliktusba került energiavállalatokkal, ezért a terület használata és a fejlesztés társadalmi elfogadottsága fontos kérdéssé válhat.[^1][^2]
A befektetők számára további bizonytalanságot jelent az elektromos hálózati csatlakozás, a nemzetközi adatforgalomhoz szükséges tenger alatti kábelek rendelkezésre állása, valamint az, hogy a 2027-es argentin elnökválasztás után mennyire maradnak kiszámíthatók a beruházási feltételek.[^1]
Patagónia természeti adottságai és energiahordozói komoly lehetőséget kínálnak az MI-adatközpontok létesítésére. A Pampa Energía és a Green Capital tervei azt mutatják, hogy a régióban a száz megawattos, később akár gigawattos kapacitások lehetősége is felmerült. A projektek megvalósulása azonban a hálózati infrastruktúra finanszírozásától, a nemzetközi kapcsolatok kiépítésétől, a helyi közösségekkel folytatott egyeztetésektől és Argentína politikai-gazdasági stabilitásától függ.[^1][^2]
[^1]: THE DECODER (2026. 09. 08.). „Patagonien soll Standort für Gigawatt-Rechenzentren werden”. THE DECODER. Közzétéve [2026. 09. 08. 13:16:47 +0000].
[^2]: Reuters (2026. 09. 07.). „Tech companies look to Argentina’s windswept Patagonia to build massive data centers”. Reuters. Közzétéve [2026. 09. 08.].