Stanford egyetemi és Arc Institute-beli kutatók mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre mesterséges vírusokat, amelyek célzottan baktériumokat képesek elpusztítani. Az Evo nevű MI-modell lenyűgöző teljesítményével 700 000 lehetséges genomot tervezett, amelyek közül több sikeresen életre is kelt, és hatékonyan támadta meg az E. coli baktériumokat. A kutatás jelentős mérföldkőnek számít a MI-alapú biotechnológia és a szintetikus biológia fejlődésében, ugyanakkor felhívja a figyelmet az átfogó szabályozás és biztonsági intézkedések hiányára is.
A kutatócsoport egy Evo nevű mesterséges intelligenciát használt, amelyet több milliárd nukleotidból álló adathalmazon, több millió élőlény genomján tanítottak be. Az Evo először általános mintázatokat tanult, majd egy második, specializált tréninget kapott, amelyben a Phi X-174 fág 11 génjét és mintegy 15 000 közeli rokonának genomját dolgozta fel[^1].
Az MI 700 000 lehetséges vírusgenomot javasolt, ezek közül a kutatók 285-öt választottak ki és szintetizáltak, majd E. coli baktériumokba juttattak. 16 vírus életképesnek és szaporodásra alkalmasnak bizonyult, sőt, néhány gyorsabban szaporodott, mint a természetes Phi X-174 fág[^1][^2].
“Ez nem csak egy meglévő dolog beteges változata” – mondta Oliver Crook, az Oxfordi Egyetem proteinvegyésze. Patrick Cai, a Manchesteri Egyetem szintetikus biológusa szerint “fontos mérföldkő” született.
A jelenlegi amerikai szabályozás szerint csak a veszélyesnek minősített kórokozók kísérleti módosítása tilos. Azonban az MI által tervezett, újszerű vírusokra egyelőre nem terjed ki a szabályozás, így a kutatók saját döntésükből kizárták az emberre, állatra és növényre veszélyes vírusokat a modell betanításából[^3].
“Milyen veszélye lehet valaminek, amit még sosem láttam?” – tette fel a kérdést Moritz Hanke, a Johns Hopkins Center for Health Security kutatója.
Az Evo MI csak baktériumokat fertőző vírusok genomjával találkozott, így nem képes embert vagy más élőlényt érintő vírusokat tervezni. Szakértők szerint ez elismerésre méltó elővigyázatosság, hiszen hivatalos előírások még nincsenek.
Az MI-alapú vírusgenerálás új utakat nyithat például a baktériumfertőzések elleni phágterápiában vagy a génterápia fejlesztésében. Ugyanakkor a szakértők jelentős veszélyeket is látnak, különösen, ha a módszert rosszindulatú célokra alkalmaznák, például emberi kórokozók módosítására[^2].
“Ez tudományos mérföldkő lehet nemzeti szinten” – hangsúlyozta Jason Kelly, a Ginkgo Bioworks vezérigazgatója.
Komoly technológiai kihívás a módszer alkalmazása bonyolultabb szervezetek, például baktériumok vagy állatok esetén, mivel ezek genomja sokkal összetettebb és nagyobb.
Az Evo MI-modell által tervezett mesterséges vírusok jelentős lépést jelentenek a szintetikus biológia és az egészségügyi biotechnológia fejlődésében. Bár az eredmények ígéretesek a baktériumfertőzések elleni küzdelemben, a technológia további terjedése előtt sürgősen szükség lenne átfogó szabályozásra és biztonsági keretekre.
[^1]: Redaktion The Decoder (2026. 08. 07.). “Stanford-Forscher haben mit KI künstliche Viren für den gezielten Einsatz gegen Bakterien erschaffen”. The Decoder. Közzétéve [2026. 08. 07.].
[^2]: Carl Zimmer (2026. 08. 06.). “Scientists Use Artificial Intelligence to Create Viruses That Target Bacteria”. The New York Times. Közzétéve [2026. 08. 06.].
[^3]: NIH (2026. 07. 31.). “US Government Policy for Stopping High-Risk Life Sciences Research”. National Institutes of Health. Közzétéve [2026. 07. 31.].
[^4]: Preprint (2025. 09. 12.). “First Generative Design of Complete Genomes”. bioRxiv. Közzétéve [2025. 09. 12.].