A Google választási MI-összefoglalói átláthatatlanok, kevés forrásra épülnek és részrehajlók lehetnek

Röviden:

• Az AlgorithmWatch 4480, németországi választásokhoz kapcsolódó keresést vizsgált a Google kutatói hozzáférésén keresztül.[^1]
• A választási kérdések 39,1 százalékánál jelent meg MI-összefoglaló, de nem világos, hogy a Google milyen szabályok alapján aktiválja ezt a funkciót.[^1]
• Az összefoglalók hivatkozásainak közel fele tíz domainről érkezett, a legtöbbet idézett oldal pedig a YouTube volt.[^1]
• A kutatás eltérő, olykor pozitív vagy egymásnak ellentmondó politikai jellemzéseket azonosított, miközben súlyos tárgyi tévedést csak ritkán talált.[^1]

Az AlgorithmWatch feltáró vizsgálata szerint a Google választásokhoz kapcsolódó MI-összefoglalói nem következetesen jelennek meg, szűk forráskörből dolgoznak, és egyes jelölteket, illetve pártokat értékelő hangvételben mutathatnak be. A szervezet ezért nagyobb átláthatóságot és egyértelmű felelősségi szabályokat sürget.[^1]

4480 keresés alapján vizsgálták a Google választási MI-összefoglalóit

Az AlgorithmWatch a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet, a DSA 40. cikkének (12) bekezdése szerinti kutatói adathozzáféréssel használhatta a Google Search Researcher Result API-ját. Ezen keresztül 4480 keresést indított a 2026-os szász-anhalti és mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választással, valamint a berlini képviselőházi választással kapcsolatban.[^1]

A kutatók az MI-összefoglalók megjelenését, tartalmát és az általuk hivatkozott forrásokat értékelték. Választási tárgyú kereséseknél az esetek 39,1 százalékában jelent meg összefoglaló, míg a nem politikai kereséseknél ez az arány 65,3 százalék volt.[^1]

Nem ismert, milyen kereséseknél aktiválódik a funkció

A megjelenési minták nem voltak egységesek. A közvélemény-kutatásokra vonatkozó kérdések szinte sosem eredményeztek MI-összefoglalót, míg pártokkal és egyes politikusokkal kapcsolatos kereséseknél 40–50 százalékos arányt mértek. Az AfD-re vonatkozó kereséseknél mindössze 24 százalék volt ez az arány, szemben más pártok 45–58 százalékos mutatójával.[^1]

Szász-Anhalttal kapcsolatban általánosságban is kevesebb összefoglaló jelent meg, mint Berlin vagy Mecklenburg–Elő-Pomeránia esetében. A Google nem részletezte, hogy a rendszer pontosan milyen kritériumok szerint dönti el, megjelenjen-e az összefoglaló.[^1]

„Az MI-alapú keresési funkciókat úgy terveztük, hogy semlegesek és objektívek legyenek, és nem jelennek meg minden keresésnél.”[^1]

A Google szóvivője szerint az összefoglaló akkor jelenik meg, ha a rendszer jelentős hozzáadott értéket vár tőle. A konkrét döntési szempontok azonban nem váltak nyilvánossá.[^1]

Kevés forrás, kiemelt szerepben a YouTube

A vizsgálat szerint az idézett források koncentráltak voltak: az összes hivatkozás közel fele mindössze tíz domainhez kötődött. A legtöbbet idézett oldal a YouTube, vagyis a Google saját platformja volt. Az AlgorithmWatch ezt annak lehetséges jeleként értékelte, hogy a kereső előnyben részesítheti saját szolgáltatásait, amit a vállalat vitatott.[^1]

A médiás hivatkozások között főként közszolgálati szereplők, például az NDR, az rbb, az MDR és az ARD, valamint a Zeit Online szerepelt. Hat médiadomain adta az összes médiahivatkozás 75 százalékát. A rendszer a Wikipédia, kormányzati oldalak és párthonlapok tartalmaira is támaszkodott, de a pártoldalakat nem minden esetben különítette el a semleges tájékoztató forrásoktól.[^1]

Eltérő hangvételű párt- és jelöltjellemzések

Az AlgorithmWatch arra is jutott, hogy a politikai álláspontok bemutatása gyakran nem semleges megfogalmazásokkal történt. Az olyan jelzők, mint a „pragmatikus”, a „polgárközeli” vagy a „stabil”, pozitív értékelést hordozhatnak, és a kutatás szerint több esetben a pártok saját önleírásaira emlékeztettek.[^1]

A szász-anhalti mintában a CDU-ről szóló összefoglalók 81,5 százalékát egyértelműen pozitívnak értékelték. Az arány a SPD esetében 50 százalék, a Zöldek esetében 10,7 százalék, az AfD esetében pedig nulla százalék volt. A pártközeli domainek nagyobb aránya általában kedvezőbb bemutatással járt együtt, bár ez az összefüggés nem minden pártnál volt azonos.[^1]

Ugyanazt a jelöltet is többféleképpen jellemezte a rendszer

A kutatók az AfD szász-anhalti jelöltjével, Ulrich Siegmunddal kapcsolatban is változó leírásokat találtak. Az MI-összefoglalók hol a „szélsőjobboldali és nemzeti konzervatív szárny” képviselőjeként, hol „radikális szélsőjobboldali álláspontokat” valló politikusként, máskor pedig „jobboldali populistaként” írták le. Az AlgorithmWatch nem tudott felismerhető mintázatot megállapítani az akár rövid időn belül is változó besorolások mögött.[^1]

A szervezet a korábbi vizsgálatokhoz képest kevés egyértelmű tényszerű hibát azonosított. A pozitív, esetenként hízelgő megfogalmazásokat ugyanakkor a nyelvi modellek úgynevezett megfelelési vagy hízelgési hajlamával hozta összefüggésbe.[^1]

Nyitott kérdés maradt a választási védelmi korlátozások sorsa

A Google 2024-ben még arról számolt be, hogy a Gemini nyelvi modell választási kérdésekre adott MI-generált válaszait korlátozza. Az intézkedést az amerikai és indiai választásokra hivatkozva vezették be, és az AlgorithmWatch akkori értékelése szerint a korlátozás hatékonynak bizonyult.[^1]

A mostani kutatás alapján nem tisztázható, hogy 2026-ban működnek-e hasonló védelmi mechanizmusok. A vállalat erre a kérdésre nem adott választ.[^1]

Összefoglaló: átláthatóbb szabályokra lehet szükség

A vizsgálat nem állítja, hogy a Google választási MI-összefoglalói rendszeresen hamis információkat közvetítenének. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a funkció megjelenésének szabályai, a források kiválasztása és a politikai szereplők jellemzésének módja nehezen ellenőrizhető. Az AlgorithmWatch ezért átláthatósági kötelezettségeket és világos felelősségi kereteket javasol az ilyen rendszerek számára.[^1]

Forrás:

[^1]: THE DECODER (2026. 09. 01.). „Google KI-Übersichten bei Wahlen: intransparent, quellenarm und teils parteiisch”. THE DECODER. Közzétéve [2026. 09. 01. 12:36:17 +0000].