Nyilvános vitává szélesedett az OpenAI által közölt, MI-vel támogatott Navier–Stokes-megoldás ügye. A Navier–Stokes-egyenletekhez kapcsolódó regularitási probléma a Clay Mathematics Institute hét Millennium-problémájának egyike, amelyek megoldására egymillió dolláros díjat tűztek ki.[^4] Tristan Buckmaster és Levent Alpöge állítása szerint az ügyben felmerült az ötleteik felhasználásának, valamint a szerzőség befolyásolásának gyanúja, míg az OpenAI vitatja a legsúlyosabb vádakat.[^1]
Buckmaster korábban azt állította, hogy az OpenAI a kutatással kapcsolatos információk kiszivárgása után nyomást gyakorolt rá. Beszámolója szerint felmerült, hogy társszerzőjét, az akkor az Anthropic alkalmazásában álló Levent Alpögét hagyják le egy szerzői listáról, és a beszélgetésben karrierjét érintő megjegyzés is elhangzott.[^1]
A matematikus szerint az OpenAI megoldása érdemben hasonlít az általuk feltárt megközelítésre. A közösségi médiában ezt így fogalmazta meg:
„Ez abszolút akadémiai csalás.”[^5]
A vita egyik központi kérdése, hogy a kutatók által a Codex rendszerébe feltöltött vázlatok felhasználhatók lehettek-e a modellek fejlesztéséhez. Ennek ténye a nyilvánosan ismert adatok alapján nem bizonyított.[^1]
Az OpenAI hivatalos bejegyzése szerint nem valószínű, de nem zárható ki, hogy a termékek használatából származó anonimizált adatok szerepet játszottak a modellek fejlesztésében. A vállalat ezzel együtt azt hangsúlyozza, hogy a saját megoldása eltér a két kutató munkájától.[^2]
„Bár nem valószínű, nem zárhatjuk ki, hogy a termékeink használatából származó anonimizált adatok hozzájárultak modelljeink fejlesztéséhez.”[^2]
Boaz Barak, az OpenAI munkatársa szintén azt írta, hogy a feltöltött anyagok tényleges betanítási felhasználásának esélye alacsony. Az azonban nem ismert, hogy a kutatók kikapcsolták-e a saját bevitelük fejlesztési célú felhasználását engedélyező beállítást.[^6]
Sébastien Bubeck megerősítette, hogy elhangzott a Levent Alpöge Anthropic-kapcsolatára utaló kijelentés, de értelmezése szerint nem Alpöge eltávolítását kérte a saját munkájából. Állítása szerint kizárólag egy, az OpenAI bizonyításának átdolgozott változatáról volt szó, amelyen szerinte nem lett volna helyénvaló egy konkurens labor alkalmazottjának szerzősége.[^7]
Bubeck a karrierrel kapcsolatos megjegyzéséért bocsánatot kért, és „rendkívül rossz szóválasztásnak” nevezte azt. A szerzőségi nyomásgyakorlás lényegi vádját azonban visszautasította.[^7]
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója kiállt a csapat mellett. Közlése szerint a vállalat azért fordított erőforrásokat a problémára, mert olyan internetes híresztelések terjedtek, amelyek szerint az Anthropic modelljei megoldhattak egy Millennium-problémát. Altman azt is írta, hogy a kutatóknak ajánlották volna fel a díjat, de ezt az érintettek vitatják.[^8]
Alpöge szerint egy folyosói beszélgetésből arról értesült, hogy Millennium-díjat ajánlottak volna, ha lekerül a kéziratról. Hozzátette: szívesen együttműködött volna az OpenAI-jal, de a történteket „őrültnek, nem stratégikusnak és szükségtelennek” minősítette.[^5]
Az eset akkor is fontos precedenst teremthet, ha a nyilvános állítások minden részlete nem ellenőrizhető függetlenül. A konfliktus azt mutatja, hogy egy ígéretes matematikai kutatási irányról szóló hír vagy pletyka elegendő lehet ahhoz, hogy egy jelentős erőforrásokkal rendelkező MI-labor gyors fejlesztési programot indítson.[^1]
Terence Tao matematikus arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen dinamika elfojthatja a korai kutatási eredmények megosztását:
„Most már láttuk, hogy már pusztán a pletyka, miszerint valaki egy problémán dolgozik, hatalmas MI-vel támogatott erőfeszítést indíthat el, hogy azt lesöpörjék, mielőtt az eredeti kutatási projekt teljesen kibontakozhatna.”[^3]
Tao szerint, ha a kutatók a versenyelőny elvesztésétől tartva kevésbé osztják meg az ígéretes ötleteiket, az évszázados együttműködési gyakorlatok sérülhetnek. A kérdés így nem csupán a szerzőségről vagy egy konkrét bizonyítás eredetéről szól, hanem a kutatási adatok kezeléséről, az átláthatóságról és az MI-laborokkal szembeni bizalomról is.[^3]
Az OpenAI, Buckmaster és Alpöge közötti vita továbbra is több, egymásnak ellentmondó állítást tartalmaz. A dokumentált nyilatkozatok alapján azonban világos, hogy a tudományos munkák MI-rendszerekbe történő feltöltése új kockázatokat vet fel. A jövőben kulcsfontosságú lehet, hogy a laborok egyértelműbben dokumentálják az adatkezelési és betanítási folyamataikat, a kutatók pedig pontosabban mérlegeljék, milyen anyagokat osztanak meg külső rendszerekkel.[^1][^2]
[^1]: THE DECODER (2026. 09. 09.). „Vita egy MI-vel támogatott Millennium-probléma-bizonyításról”. THE DECODER. Közzétéve [2026. 09. 09. 09:21:37 +0000].
[^2]: OpenAI. „Navier-Stokes solution”. OpenAI. Közzétéve [2026. 09. 09.].
[^3]: Terence Tao. Mastodon-bejegyzés. Mathstodon. Közzétéve [2026. 09. 09.].
[^4]: Clay Mathematics Institute. „Millennium Prize Problems”. Clay Mathematics Institute. Közzétéve [2026. 09. 09.].
[^5]: Levent Alpöge. X-bejegyzés. X. Közzétéve [2026. 09. 09.].
[^6]: Boaz Barak. X-bejegyzés. X. Közzétéve [2026. 09. 09.].
[^7]: Sébastien Bubeck. X-bejegyzés. X. Közzétéve [2026. 09. 09.].
[^8]: Sam Altman. X-bejegyzés. X. Közzétéve [2026. 09. 09.].