A Meta új MI-modellje, a Glimmer, komoly előrelépést jelent a nyílt mesterséges intelligencia területén. Az Llama sorozatot követő Glimmer már az első benchmarkok alapján felveszi a versenyt a Google Gemma és az Alibaba Qwen modellekkel. A fejlesztés különlegessége, hogy a teljes modell mérete tömörítéssel a 20 GB-ot sem éri el, így akár korszerű laptopokon vagy grafikus kártyákon is futtatható, lehetővé téve a személyes adatkezelést a felhasználó eszközén – ezzel növelve az adatbiztonságot és a magánszférát.
Zuckerberg a bejelentéskor kiemelte: a modelldestilláció, vagyis más MI-modellek kimeneteiből való tanulás elengedhetetlen ahhoz, hogy a szuperintelligencia ne csak néhány nagy labor kezében koncentrálódjon. Ezzel szemben az OpenAI és az Anthropic inkább a zárt fejlesztési környezet mellett érvel, etikai és üzleti okokra hivatkozva.
A Meta stratégiai célja, hogy a nyílt modellekkel széles körben elérhetővé tegye a fejlett MI-t, de a modellfejlesztés költségei rendkívül magasak: csak 2026-ban 145 milliárd dollárt fordítanak adatközpontokra, és 2028-ra a teljes befektetés elérheti a 600 milliárd dollárt. Mindez felveti a kérdést: milyen üzleti megtérülésre számíthatnak a befektetők, ha az MI-modellek egy része szabadon elérhető?
A Glimmer fejlesztése során a Meta a nagyobb, zárt Muse Spark modellből indult ki, és a distillációs technikát alkalmazva hozta létre a hatékonyabb, kisebb modellt. A vállalat saját benchmarkjai szerint a Glimmer több területen is vezető teljesítményt nyújt, de elismerik, hogy a tesztek nem minden esetben objektívek, mivel a környezeteket maguk alakították ki.
Az MI-piacon zajló verseny, az adatforrások körüli viták és a nyílt vagy zárt fejlesztési modellek közötti ellentét a következő évek meghatározó témái lesznek – mind üzleti, mind etikai szempontból.